"Vigyázz, nehogy elvessz a hazugságok hálójában! De ha már elnyelt, lépj ki a fényre! "

2011. december 24., szombat

2. fejezet-Vizsgák

Sziasztok! Elérkezett a második fejezet ideje! Remélem, így azért lesznek, akik megdobnak 1-2 komival...nagyon örülnék neki! Szeretnék ezúton is mindenkinek kellemes ünnepeket kívánni! Ajándékban és békében gazdag karácsonyt mindenkinek! :)
Puszi
Angeles



Bella szemszöge:

Olyan gyorsan telnek a napok, hogy már követni is nehéz. Még csak pár hete sikerült megtennem, amire már olyan régóta vágytam. Edward és én szeretkeztünk. Akkor, ott igazán a magaménak tudtam őt. Éreztem, hogy mennyire szeret, mennyire vágyik rám és minden porcikájával engem véd. Még akkor is, ha nem kérem tőle.
Most vannak a vizsga napok. Nagyon sokat készültem ezekre a pillanatokra. Remélem, hogy sikerül, mert ha nem, minden tervem romba dől. Edward és én nem kerülünk egy iskolába és nem tudunk összeházasodni. Ő egy másik helyen lesz. Messze tőlem.
Éppen a fürdőben készülődtem, amikor valaki kopogtatott az ajtómon. Tudtam ki az, de megvártam, amíg megszólal. Sajnos egy hangot sem hallottam, így kénytelen voltam rá venni magam, hogy szólaljak meg.
-Edward? Nyugodtan bejöhetsz, úgy is tudom, hogy te vagy az. -mondtam és beszálltam a zuhany alá. Pár perc múlva kinyílt az ajtó és valaki belépett azon.
Majd egy pillanat alatt mögöttem termett és hátulról szorosan megölelt. Annyira jó volt érezni, ahogy hozzám simul és kényeztet, ahol csak ér engem. Megfordultam az ölelésben és megcsókoltam szerelmem, aki mintha csak erre a csókra várt volna, mert azonnal rám vetette magát. Éreztem vágyát. Minden sejtje engem akart és ezt kimutatta.
Hirtelen vadul kezdett csókolni, aztán szorosan magához rántott és úgy szorított, mint még soha eddig. Ő most nem az a féltő Edward volt. Ő tele volt dühvel és mérhetetlen vággyal, hogy megkaparintsa a zsákmányt.
-Edward! Nyugi!-mondtam, de mintha meg sem szólaltam volna. Sőt. Abban a pillanatban nekinyomott a csempének és a nyakamra tapadt. Ajka szinte égette a bőröm. Felemeltem állát, hogy a szemébe nézhessek, de most nem azokat a gyönyörű aranybarna szemeket láttam. A mostani éjfeketén villogott és gonoszan fénylett. Edward egy pillanat alatt belém hatolt, de a várva várt kellemes bizsergést fájdalom váltotta fel. Meleget éreztem odalent, de nem tudtam szólni. Edward ajkamra tapadt és a levegő vétel is nehézkes volt. Rám nehezült és még kiáltani sem tudtam. Éreztem, hogy szemem elnehezül és már nem tudom kinyitni sem. Elhagytam a külvilágot és most nem tudom, hol vagyok.
Elvesztem...valaki segítsen innen kijutni!

***napokkal később***

-Bella Edward holnap érkezik vissza, de kérlek ne is említsd neki ezt az esetet!-könyörgött Alice. Megértettem őt és én sem akartam, de valahol mégis meg akartam tudni, miért tette ezt velem. Mi ütött belé, amikor sosem volt még ilyen ezelőtt? Lemondóan bólogattam, bár legszívesebben inkább ellenkeztem volna, de tudom, valahol Alicenek is igaza volt. Jobb egy kicsit pihentetni a témát. Ezután az éjszaka után Edward elment, szerencsére csak egy kis időre, amíg kiszellőzteti a fejét. Aztán visszajön és minden olyan lesz, mint régen. Nagyon szeretem és nem lennék képes ismét belenyugodni, hogy elment. Sőt a gondolat is fáj, bele sem merek gondolni, mit teszek magammal, ha újra elhagynak engem. Megölöm magam, de azt biztos, hogy biztonságos eszközhöz nyúlok ebben az esetben.


Edward szemszöge:

Nem tudom, mégis mi ütött belém. Ezerszer lejátszom magamban azt a napot, az előzményeket, amik kiváltották belőlem ezt az egészet. Sosem akartam bántani őt, főként nem így. Elmentem Denaliba, de Bella nem így tudja. Fél. Úgy érzi, hogy Tanya emberileg is túl szép, de így vámpírként még inkább óvakodnia kell tőle. Azt hiszi, hogy Tanya érdekel engem, de előtte letagadom. Kis butuskám! Sosem tudnék úgy nézni más nőre, ahogy az én drága Bellamra.
A telefon halk zizegése szakított félbe minden pillanatot. Lassan kiemeltem zsebemből, de amikor megpillantottam a hívószámot, azonnal letettem. De ő megmakacsolta magát és ismét, újra és újra felzendült.
-Kérlek ne zaklass! Mondtam már, hogy nem lehet!-kérleltem kedvesen, de ő csak felsóhajtott.
-Edward tudod, hogy szeretlek! Mindig is szeretni foglak! És ha majd megunod azt a halandót, én itt leszek neked! Bármikor...-mondta, majd halk szuszogása kíséretében lecsapta a telefont. Én csak fejem csóválva helyeztem helyére a mobilom. Majd tovább futottam. Senki sem gondolná, hogy egy pillanat is elég, hogy minden megváltozzon. Hűség. Ez számomra a szerelemben a legnagyobb kincs. De mi van ha a szerelem két szálon ér el? Akkor is nevezhetjük hűségesnek magunkat?


Alice szemszöge:

***napokkal ezelőtt***

Jasper és én épp szerelmesen csókolóztunk, amikor szerelmem elvesztette uralmát a képessége felett. A villanyok villogni kezdtek, majd szikrát szórva kialudtak. Halk morgások jelezték, hogy más is kóstolót kíván szerelméből, ami azonban nagyon aggasztott, hogy Edward ebben a pillanatban száguldott Bella háza felé. Tudom, hogy már megtették a dolgot és Edward szereti Bellat, és félti, de Jasper képessége hatalmas. És ha elszabadul a legnagyobb szerelem sem áll az útjába. Szerelmem vadul csókolgatta és harapdálta nyakam, én pedig kéjes sóhajokkal jeleztem, mennyire kellemes a tevékenysége. Hirtelen fordított állásunkon, én pedig felsikoltottam, de nem voltam rest folytatni, amit szerelmem elkezdett. Leszaggattam róla a drága anyagokat, és vadul férfiasságára tapadtam. Ő élvezte. Éreztem, hogy vágya egyre csak fokozódik és már én sem voltam képes megállni. Kellett nekem. Eszméletlenül kívántam minden porcikáját. Ő az enyém és mindig az is marad! Mindig!!!!

***vizsga napokon***

Bella elképesztő ember. Annyi mindent átélt már és mégis olyan erős. Igen az, még ha belül meg is szakad, hiszen ahhoz is erő kell, hogy álcázzuk a fájdalmunkat. Ő képes erre! Vajon én is ilyen lennék a helyében? Nem. Én gyenge vagyok szerelmem oltalma nélkül. Ha ő nincs, már én sem lennék. Nem tudnék létezni tudva, hogy más karjában van, mást szeret, mást ölel úgy, ahogy azelőtt engem.
A vizsgaterem ajtaja hirtelen résnyire kinyílt és egy hófehér, sápadt, kissé feszült arcot láttam. Bella volt az. Kimerülten pislogott. Olyan más lett. Mintha beteg lenne, de talán csak ezek az utolsó napok vették el az erejét. Rengeteget tanult, és mindezt azért, hogy képes legyen Edward mellett lenni az egyetemen, amit együtt választottak. Alaszkába akarunk menni és ott kiváló egyetemek vannak. Bella is jön, bár ő csak azért, hogy Edward kedvében járjon. Annyira szereti a bátyámat. Sosem gondoltam volna, hogy Edward valaha is talál egy olyas valakit, aki ennyi áldozatot képes hozni miatta.


Esme szemszöge:

Bella kimerülten lépett a konyhába. Szeme alatt beesett karikák voltak, melyek kissé már kezdtek lilás színben pompázni.l Szemem vörösen izzottak, ajka fáradt mosolyra húzódott, ami azt jelentette, hogy sikerült. Megtette az első lépését az új élete felé. Ami napokkal ezelőtt történt az kész katasztrófa volt. Tragédiába torkolhatott volna, de szerencsére nincs az a képesség, ami szétválasztaná a két szerelmest. Boldoguk voltunk. Mindannyian azok vagyunk és azok is leszünk most már. Bella mosolya beragyogja az eget, az életet és szebb minden álmomnál. Olyan ő nekem, mint a saját gyermekem. Most magamat látom. Az emberi Esmet. Még egyszer nem lennék képes elhagyni őt. Soha! De mi van, ha még egy alkalom nyílik erre. Mi van, ha ezt be kell bizonyítanom még akkor is, ha családom, ha a szerelmem ellen is kell fordulnom. Megteszem! Erre megesküszöm bárkinek, aki csak szeretné...

4 megjegyzés:

  1. Sziaa!
    Most találtam rá az oldaladra, és gondoltam, mivel még a történet elején vagy megdoblak egy komival.:D
    Tetszik a sztori, igazi Twilight fanfic. :D Megmondom őszintén jó sokat olvastam már! :)
    A tied is tetszik, szerintem jól alakul, bár a helyedben (ha elfogadsz egy kicsi tanácsot)én nem tennék bele ennyi szemszöget. :) Szerintem egy Bella-Edward, vagy Alice az talán okés. :) Így könnyen belezavarodik az ember.
    Egyébként így tovább, a fogalmazásod nagyon jó!:D
    (és remélem nem haragudtál meg a tippre, építő jelleggel mondtam!:D)
    x.o.x.o: LaMes Grock.

    ui: rendszeresed is lettem, várom a frisst!
    Továbbá nagyon örülnék neki, ha benéznél az én blogomra, és írnál esetleg megjegyzést, és követnél. :$ Amúgy egy csere mehet?
    köszii szépen. :D

    a blogom: http://flirtsandalfas.blogspot.com

    VálaszTörlés
  2. Szia LaMes! Először is köszönöm, hogy írtál nekem. Nem haragszom, a tanácsokat mindig meg kell fontolni. Nem lesz mindig sok szemszög, csak most az elején terveztem több szemszöget. Örülök, hogy tetszik a fogalmazásom :D Természetesen benne vagyok a cserében és mindenképp benézek a blogodra és olvaslak...Valamint köszönöm, hogy rendszeresem lettél :)
    Puszi

    VálaszTörlés
  3. Szia Angeles!
    Szerintem az egyáltalán nem zavaró h több szemszögből írod a törit, akár egy fejezeten belül. De Jasper képességét értve, mit jelent az, hogy hármas??
    Az én építő jellegű tippem, hogy törekedj a könnyen értelmezhetőségre, mert én egy-két bekezdésnek nagyon nehezen böngésztem ki az értelmét, nem csak ebben a fejezetben.
    (De ezt csak azért mondtam, h észrevedd, és fontold meg, hogy a későbbiekben az ilyen tudatlanok, mint én is bejussanak a fejedbe, tudják mit hogy gondolsz!)
    De gondolom, majd valahogy szétágazik. Várom már!
    Egyébként nagyon tetszik a törid, jól fogalmazol. Ha így halad tovább, kedvencem leszel Puszmó EM-je (Elveszett Múlt) mellett. :)) Szóval csak ügyesen! :D

    Puszi,
    Orange

    U.i: Friss milyen időközönként lesz kb?

    VálaszTörlés
  4. Szia Orange! Nagyon szépen köszönöm, hogy írtál ide is....nagyon hálás vagyok érte. Minden tanácsot megfogadok és igyekszem betartani, de annyit hozzá fűznék a dologhoz, hogy mindennek oka van ;)Remélem, hogy továbbra sem fogsz csalódni bennem! :) Puszi
    Angeles

    VálaszTörlés